Őszintén szólva alig vártam, hogy kevésbé legyek fáradt és végre a régi legyek, legyen több energiám. Nos, ez nem jött össze. A 4D ultrahang után fel voltem vértezve, márpedig lesz fogadott orvosom. Megsúgom, most sincs...

Teltek a hetek és eljött a 19 hetes ultrahang ideje, nos, mivel féltünk, hogy  a vírus miatt nem jutok el orvoshoz, ezért mentünk megint magánklinikára is. Jelentem minden ultrahang alapján minden rendben.

Kicsit korán ugyan, de elmentem a terheléses vizsgálatra is, ahol meg is állapították a terhességi diabéteszt, következő hétfőn már ott ültem a diabetológiai ambulancián a klinikán és vártam a soromat. A diéta nem nehéz, nem félek tőle, inkább zavar az, hogy a család nem igazán érti ezt a dolgot. Hiába van cukros, prediabos, IR-es a családban, mindenhol megkapom, hogy gyere vacsorázni, fél ötkor én meg nézek hülyén, hogy de már ezen az 1 héten is kismilliószor elmondtuk, hogy de nem ehetek csak úgy és azt is 4kor uzsonna, 7kor vacsora és 10kor utóvacsora. Ilyenkor úgy érzem, hogy én vagyok helikopter, és hogy rosszul közelítem meg a dolgokat, mintha nem lenne elég bajom.